Miért csökkenthet az intimitás, ha egy férfi a karrierjében jelentős sikereket ér el? – Az alábbi 7 pontban erre keresem a választ:
-
A sikernek ára van, mint tudjuk…
És most nem valami etikátlan dologra gondolok, hanem pusztán arra, hogy ahhoz, hogy valaki sikeres pályát fusson be, nagyon sok idő- és energiabefektetésre van szükség. A készletek pedig végesek. Ha sok energiát visz el a munka, ami szerencsés esetben hivatás is, a magánéletre, az egészségre, a párkapcsolatra kevesebb marad. Ez színtiszta matek.

Mi lehet a megoldás?
Nagyon fontos, hogy az energiatartalékokat időről időre feltöltsük, amihez olyan tevékenységet kell választani, ami valóban kikapcsol, pihentet és energetizál. Ezt lehet egyedül, vagy a partnerrel, ha hasonló az érdeklődési kör. Utóbbi már önmagában mélyíti az intimitást, hiszen az együtt töltött minőségi idő közelebb hoz egymáshoz.
-
A siker stresszel jár.
A stressz önmagában gyilkos dolog. Magába fordítja az embert, a saját szorongó gondolatmenetébe, kirántja a kapcsolódásokból, vagy, ha benne is marad, a kapcsolat projekciók áldozata lehet, ha az ember elveszíti a kontrollt az érzései, a hangulata felett, és eléri a „sz.r is büdös” állapotot.

Mi lehet a megoldás?
- Először is fel kell ismerni a fokozott stressz állapotot. Ez már önmagában nagy segítség, de itt nem áll meg a dolog.
- Érdemes elsajátítani olyan technikát, amely perceken belül képes visszahozni a normál tudatállapotot.
- A következő kérdés, hogy tudatosítsd, mi zavar valójában. Anélkül, hogy a valódi ok napvilágot látna, nemigen várható igazán jó megoldás.
- Továbbmenve pedig – és ez már igazán „hardcore” téma: a következő kérdés, hogy ki/kik idézte(ék) elő a stressz kialakulásának a valódi okát. A felsorolásban sokszor az is benne van, aki feltette a kérdést.;) Ilyenkor bizony el kell vinni a balhét, de ez jó kiindulópont a következő lépéshez:
- „Mit tehetek azért, hogy ez megváltozzon?”
-
A sikerhez sokszor falakat kell húzni, mert a versenypálya nem díjazza a sebezhetőséget.
Az üzleti pálya – tisztelet a kivételnek – nem díjazza sem a sebezhetőséget, sem az őszinteséget. Ki kell hát alakítani azt a stratégiát, ami ezen a pályán sikerhez vezet. Hiszen már nincs klasszikus „vadászmező”, ahol a férfi bizonyíthatja rátermettségét, csak a versenyszféra van, a maga játékszabályaival.

Visszatekintve kicsit az első pontra, azaz a siker árára, menjünk egy kicsit tovább. Ha az ember idejének és energiájának a nagy részét valami leköti, az egy idő után a személyiségének szerves részévé válik. Ha a személyiség elválaszthatatlan részét képezi a verseny, a megfelelés, a sebezhetetlennek tűnés, a falak felhúzása, akkor egy idő után ez beépül az identitásába, és természetesen a kapcsolataiba is.
Egy kapcsolatban azonban ez maga a kiürülés. Az otthon nem arról szól, hogy szerepeket játszunk, hogy mindig erősek vagyunk, hogy mindent megnyerünk, hanem arról, hogy van „valahol”, ahol önmagunk lehetünk. Mindenki. Az otthon a közelség. Az otthon a melegség. Az otthon az a hely, amit falak védenek a külvilágtól, és nem az, ahol falakat emelünk egymás között.
Mi a megoldás?
A világ értékrendje ellen most hirtelen nem sokat tehetünk. Az otthon értékrendjét viszont bármikor helyreállíthatjuk, emelhetjük. Akár ebben a pillanatban is. Meg kell találni a falak helyét. Azok az otthonunk ajtaján kívül vannak. Ez nem azt jelenti, hogy a kapcsolaton belül határok sincsenek. Azok vannak. De a „Mi” a falon belül van, az összes többit szoríthatjuk a falon kívülre. Enélkül nem létezhet intimitás.
-
A siker néha hamis feljogosítottságérzést kelt, főleg akkor, ha az elérése nagyon sok energiabefektetést kíván.
Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy sikerült eljutni odáig, hogy mindent mérünk. Mindig súlyozunk, mindig „matekozunk”. Mindent aszerint mérünk, hogy megéri-e. Ez az üzletben, a versenyszférában érvényes nézőpont. Az intim kapcsolatainkat azonban megöli.

Mi a megoldás?
Le kell jönni „fejből”, a szív terébe, és tudatosítani kell, hogy az intim kapcsolódás szeretet alapú, és nem üzlet. Nem elég az, ha az anyagi biztonságot – akár erőn felül – biztosítjuk a szeretteink számára, épp ilyen fontos az is, hogy a másik fél érzelmi, lelki szükségleteit is figyelembe vegyük, jelen legyünk számukra. Ha az időnk szűkös is. Nem a mennyiség számít, hanem az, hogy amikor jelen vagyunk, valóban teljes figyelmünkkel ott legyünk.
-
A sikeres férfiak „sztereotípiája”: az alárendelt nő
Ez elég szorosan kapcsolódik 4. pontban foglalt hamis feljogosítottság érzéséhez. Ám nem csak erről van szó. Lehet emögött a hitrendszer mögött egy transzgenerációs meggyőződés is, és sajnos egy régóta érvényben lévő, a patriarchális beállítottságú társadalmi berendezkedésre jellemző általános tévhit is. Az igazán jó kapcsolat „szemmagasságban” van.

Mi a megoldás?
Tudatosítani kell, hogy a kapcsolat szempontjából egyenrangú minden feladat, ami a működéséhez szükséges, függetlenül attól, hogy az ellenértéke kifejezhető pénzben, vagy sem. Fontos, hogy elismerjük egymás erőfeszítéseit akkor is, ha az egzakt módon nem mérhető.
-
A siker sokszor felszínes: a valós szükségletek kielégítetlenek maradnak. Emiatt megjelenik a kompenzációs szükségletkelégítés
Az anyagi és hatalmi sikerek által okozott sikerek sokszor hamar elillannak. Ennek több oka lehet. Az egyik, hogy a vágyott dolog (esemény vagy tárgy) megszerzésének motivációja kevésbé önmagunkból, inkább valakinek, vagy valaminek (egy adott társadalmi megítélésnek) való megfelelésből fakad. Ha nem így van, akkor az állhat a háttérben, hogy nem tanultunk meg igazán örülni valaminek, mert valamiért visszafogjuk magunkat, mert megtanultuk, hogy a reakciónk mértéke „túl sok”. Megtanulhattuk azt is, hogy nincs idő örülni, menni kell tovább, mert valamiről lemaradunk, és akkor nem vár ránk újabb siker. És így szépen lassan ellelketlenedünk. Így könnyű kiürülni. Ehhez a kiürüléshez kapcsolódik a kompenzációs szükségletkielégítés.

Ilyenkor hamis jutalmakkal ajándékozzuk meg magunkat, veszünk valami drágát mondjuk… de ez is csak pillanatokra, maximum 1-2 napra (jó, egy ilyen AMG lehet, hogy kicsit többre :)) elégít ki. Ez azért van, mert a nagy hajszában, már nem is tudjuk felismerni, hogy mire van igazán szükségünk.
Mi a megoldás?
Újra fel kell venni a kapcsolatot önmagunkkal, és fel kell tárni, hogy mi hiányzik valójában.
-
A boldogság ára nem fejezhető ki pénzben, a biztonság pedig nem az anyagiakban rejlik.
Az anyagi javaink és a boldogságunk aránya nem lineáris. Sőt, van, hogy azon kapjuk magunkat, hogy épp fordított arányban áll egymással.
Mivel ez a cikk utolsó pontja, talán már érted, hogy miért. Pénzzel elsősorban az anyagi szükségleteinket tudjuk kielégíteni. Az érzelmi szükségleteinket maximum közvetve. Kivételként talán azt tudnám említeni, ha hálával tölt el az, hogy képes vagy a szívedhez közelálló ügyért önzetlenül tenni, akár pénzadomány formájában. Ilyenkor a pénz valóban olyan értékké válik, ami a lélek szükségletét is ki tudja elégíteni.
A biztonság sem az, hogy van „x” millióm a bankban. Az igazi biztonság az, hogy tudom, ha most minden vagyonomat elveszteném, akkor is felállok, mert képes vagyok rá.
Mi a megoldás?
Csak próbáld ki! Ha adományozni nem tudsz, akkor szánj egy napot arra, hogy a részvételeddel, az időddel, az energiáddal támogatsz egy olyan ügyet, ami igazán fontos neked.
A biztonság tekintetében pedig vizsgáld meg a tárgyakhoz való ragaszkodásod. Játssz el a gondolattal, hogy hogy éreznéd magad, ha mindened odalenne egyik pillanatról a másikra. Valóban igaz az, hogy „mindenki annyit ér, amilye van? Ha valaki ilyet mond, ő valószínűleg ezt gondolja magáról. Te mit gondolsz magadról?

ÖSSZEFOGLALÁS
Nagyon sok téves elképzelésünk van arról, hogy mit jelent az értékes élet. A siker, a hatalom, a pénz megszerzése nem feltétlenül jár együtt a valódi jólléttel. Ha ezt a cikket olvasod, akkor talán ezt nem is kell tovább ecsetelnem. Azt is látod már, hogy a siker eléréséhez olyan készségeket kell tökélyre fejleszteni magunkban, amiknek a személyes kapcsolatainkban való működtetése agyonvágja az intimitást.
Mit tehetsz hát, ha valóban jól szeretnél lenni?
Meg kell tanulnod felismerni, elismerni azokat a dolgokat, amiknek nincsen pénzben kifejezhető értéke. Le kell vetkőzni a fogyasztói társadalomnak azt a mérgező értékrendjét, hogy csak az az igazán fontos, ami pénzben mérhető. Ez egyrészt nem igaz, sőt! Másrészt egyenes út a kompenzációs fogyasztás okozta mértéktelenséghez, ami csak boldogtalalnsághoz vezet és – ha kicsit távolabbra nézünk – hozzájárul ahhoz a nyugati szisztémájú kizsákmányoló gazdaságpolitikához, ami a jelenlegi globális problémánk alapját képezi. E tekintetben sürgős újragondolásra van szükség, ami nem csak egyéni, hanem kollektív érdekünk is.
Meg kell találnod azt, hogy mi az, ami valóban értéket jelent a számodra, nem a „matek”, hanem a szíved alapján. El kell kezdeni átalakítani a saját életed olyan formában, hogy azok szerint az értékek szerint élj, amik valóban fontosak számodra, nem csak valahol, valamikor, valami miatt elhitted, hogy azok jelentik a boldogság kulcsát. Dobd el a tévhiteket, és rakd össze a saját értékrended. Légy Önmagad!
Zárógondolatként megjegyezném, hogy az ilyen jellegű sikerek a nők körében is járhatnak hasonló következményekkel, mert – bár nem vagyunk egyformák – nagyon sok mindenben hasonlítunk.;)