Ha úgy érzed, egy helyben topogsz az önismereti folyamatodban, ezt a három dolgot feltétlenül vizsgáld meg:
- TÜRELMETLENSÉG
A türelmetlenség hátterében sokszor az húzódik meg, hogy nem időben kérünk segítséget. Sajnos még elég általánosan él a köztudatban az, hogy aki lelki elakadások megoldásában kér segítséget, az „lúzer”, mert „Mi az már, hogy nem tudod egyedül megoldani a problémádat, ilyen gyenge vagy, hogy erre még pénzt is költesz?” Az ehhez hasonló téves nézőpontok miatt, vagy egyéb okokból sokszor túl későn kezdünk bele a szakemberrel folytatott munkába. Akkor, amikor a helyzet már szinte elviselhetetlenné válik. Ennek a hátulütője az, hogy a tartós mentális rosszullét miatt már sokkal enerváltabbak vagyunk, ami akár már az elviselhetetlenség határát súrolja, és nagyon gyorsan jobban szeretnénk lenni. Sajnos, ha kevesebb a pszichés energia, az énvédelmünk aktívabb, mert meg akar óvni attól, hogy a problémákkal való szembenézés fájdalma végképp a mélybe taszítson lelkileg, ez pedig hátráltatja a gyógyulási folyamatot.
- NEM A MEGFELELŐ SZAKEMBERREL/MÓDSZERREL DOLGOZUNK
Nem minden módszer működik mindenkinél egyformán. Olyan ez, mint a „fogyókúra”, több szempontból is. Azért az idézőjel, mert valójában nem egy kúráról, hanem egy életmódváltásról van szó, hiszen, ha időről időre „kúrázni” kell, az azt jelenti, hogy a probléma időről időre visszatér, tehát a megoldás nem hatékony. Mentális problémák esetében ezt úgy kell érteni, hogy abban az esetben tekinthető tartósnak egy megoldás, ha olyan belátás, rálátás és tudatosságbeli változás áll be, ami tartós szemlélet- és viselkedésbeli változáshoz vezet. Visszacsatolva kicsit az előző pontra, ez csak akkor tud bekövetkezni, ha rendelkezünk a változtatáshoz szükséges elegendő lelki energiával. Ehhez egyrészt az kell, hogy ne várjunk az utolsó pillanatig a segítségkéréssel, hiszen akkor ez az energia jó eséllyel már a béka … alatt lesz. Másrészt az is nagyon fontos, hogy jól tudjunk kapcsolódni a terapeutával. Érezzük azt, hogy biztonságban vagyunk, a kettőnk ereje összeadódik, és egy olyan erőteret képez, ami már képes megtartani a mély lelki munka során felszínre kerülő fájdalmas élményeket, érzéseket. Ezt a kapcsolódást a szakember személye, és az általa alkalmazott módszer is befolyásolja. Nem biztos, hogy elsőre megtaláljuk a megfelelő segítőt, még akkor sem, ha ajánlás alapján szavaztunk neki látatlanban bizalmat. Ez azonban teljesen rendben van, hisz ami valaki másnak működött, nem biztos, hogy nekünk is fog, puding próbája az evés.
- LÉLEKTANI ISMERETEK HIÁNYA
Véleményem szerint az alapvető ok-okozati összefüggések megértése nélkül nem lehet hatékony egy önismereti vagy terápiás folyamat. Legalább alapszinten tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen módon hatnak ránk az életünk eseményei ahhoz, megértsük a bennünk zajló folyamatokat, és azt, hogy bizonyos helyzetekben miért reagálunk úgy, ahogy. Ezért is az a neve ennek a munkának, hogy ÖNISMERET. Sajnos az oktatásból teljes mértékben hiányzik ennek a tudásnak az átadása, ami véleményem szerint nagyon nagy hiba a mai világban, ahol az emberek tele vannak sérülésekkel. Ezeknek az ismereteknek a hiányában sem önmagunkat, sem a környezetünket nem értjük, ami az emberi kapcsolatoknak igencsak a kárára válik. Az önreflexió hiánya nagyon sok konfliktushelyzetbe sodor, és ahhoz vezet, hogy emberek tömege nem tudja átlátni a saját felelősségét bizonyos helyzetekben, és ha nincs rálátás, akkor hiábavaló várakozás a felvállalás. Ha valamiért nem vállaljuk a felelősséget, akkor azon nem is tudunk változtatni. Ezért nagyon fontos a psziché működésének legalább alapszintű ismerete. Szerencsére már széles körben hozzáférhető olyan irodalom, videós tartalom és hanganyag, ami közérthetően bepillantást nyújt a lelki folyamatok működésébe, nagyon hasznos, ha ennek megismerésére szánunk némi időt és energiát.
Összességében tehát, ha időben segítséget kérünk, időt és energiát szánunk a megfelelő szakember megtalálására, és figyelmet fordítunk a pszichés folyamataink általános megismerésére, sokkal egészségesebb, kiegyensúlyozottabb lesz az életünk. Sajnos, mivel a szociális, társadalmi környezetünkért felelős intézmények erre nagyon kevés hangsúlyt fektetnek, és nagyon korlátozott forrást biztosítanak, jó eséllyel saját magunknak kell a dolgokat kézbe venni. De mi másnak vagy értelme, ha nem ennek?